Mi történt valójában a Csepeli Munkásotthonban?

A Csepeli Munkásotthon 2010 után a demokraták és a demokrácia utolsó bástyája lett Csepelen. Az egyetlen hely, ahol nem érvényesült a narancsos diktatúra hatalmi gőgje. Ahol a kultúra kultúra maradt, és nem lényegült át Németh Szilárd hónaljtörlőjévé, propagandájává. 2019-ig ez így maradt: köszönet érte a vezetésnek, a kuratórium demokrata tagjainak. Ám akkor valami történt. Betette a lábát a Fidesz, és végül betették a zsebükbe a Csepeli Munkások Otthonát.

Lássuk csak pontról pontra , hogy mindez hogyan történt. Mert okulni kell belőle.

2019 tavaszára az ellenzéki pártok végre megegyeztek az oly régen várt Összefogásról, és arról , hogy mely kerületekben kik és milyen arányban adják a jelölteket. Lehet arról vitatkozni hetekig, de akár hónapokig is, hogy ezzel a megoldással vajon mindenhol a legrátermettebb emberek lettek-e például a polgármester-jelöltek. Nyilván nem. Csakhogy amikor a diktatúra lebontásáról beszélünk, akkor közös cselekvésre van szükség, és az egyéni ambíciókat félre kell tenni. A választók akarják így, nem a pártok. A pártok csak megértették ezt.

Amikor a csepeli Összefogás megalakult, már áruló volt a rendszerben. Nevezzük csak “Suttogónak”. A Suttogó betette az Összefogás polgármester jelöltjének fülébe , hogy igaz volt a fideszes propaganda, és 2010 előtt korrupt volt az önkormányzat. Igen, akkor, amikor az összes játszótér, az iskolák, óvodák, bölcsődék, utak és a csatornahálózat legnagyobb része ismegépült. A fideszesek azóta sem tudtak újat kitalálni. Az állítólagos sikertörténeteik valójában már létező játszóterek, Kresz parkok, a Kis-Duna part és a Rákóczi kerti civil házra épültek. Persze a fideszes végső megoldás szerint már civilek nélkül, ugye. Mert ezt valahogy mindig elfelejtik hozzátenni.

Sajnos Takács Mónika elhitte a Suttogónak , hogy az MSZP tapasztalt és a politikában kérlelhetetlen jelöltjét, Szenteczky Jánost kizárhatja az összefogásból. Meg a DK tapasztalt képviselőjét, Horváth Gyulát, aki alpolgármester volt 2010 előtt. Takács Mónik ugyanis azt a fideszes propagandát kezdte szajkózni, amit a Suttogó tett a szájába. Hogy a 2010 előtt már dolgozó, vagyis kormányzóképes, tapasztalt képviselők valójában csak korruptak lehetnek, és el kell határolódni tőlük. Most azt hagyjuk , hogy Szenteczky Jánosról azóta kiderült, hogy ártatlanul üldözték tíz éven keresztül. Mert erről már van bírósági ítélet. De azt ne hagyjuk , hogy tíz év üldöztetés, perek tömkelege után a saját pártjának, az MSZP-nek a polgármester-jelöltje akart tőle elhatárolódni és megszabadulni a Fidesz vádjaival. Takács Mónikának nem csak tudnia kellett, hogy ő ártatlan, és minden ellene felhozott vád színtiszta rágalom, de mindezt hirdetnie is. Takács Mónika tehát – oly sok év tiszteletreméltó munka után – a Suttogó hatására elárulta az MSZP-t és annak jelöltjét, Bangóné Borbély Ildikót is.

Amikor az MSZP erre úgy döntött, hogy leváltja Takács Mónikát, a Suttogó már mindenkit puhított. A Momentumot, LMP-t leginkább. Dukán András, a Momentum csepeli vezetője pedig ahelyett , hogy csitította volna a helyzetet, inkább felfokozta és kihasználta azt. Csak hogy még egy hellyel előrébb lépjen a listán, kiállt az Összefogásból, és taktikázni kezdett. Sikerült neki előrébb lépnie, miután Szenteczky – hogy mentse a menthetőt – a győzelem érdekében inkább lemondott a saját pozíciójáról. Közben azonban beszállt a belső harcba Szabó Szabolcs is, aki saját pozíciójának féltése miatt nem állt ki az új, közös jelölt, Erdősi Éva mellett. Ő ugyanis Bangóné Borbély Ildikótól félti a helyét, így senkit nem fogad el, akit Bangóné támogat. Ahogy azt persze Takács Mónika sem tette ezt meg. Így aztán Erdősi Éva nem lett olyan jelölt, akiről minden demokrata egyből láthatta volna, hogy ő a közös jelölt. A mai napig ezzel üldözik. Ezért vesztett.

A többit tudjuk. Miután a Suttogó elvégezte a dolgát, kiszállt a Jobbikból – a Jobbik iránti korrektségből meg kell jegyezni, hogy a kiszállásban páros lábbal segített neki a pártvezetés. Suttogó azonban még nem végezte el a dolgát: saját “civil” szervezetet alakított, hogy a Fidesz hatalmát az Összefogástól elrabolt szavazatokkal megőrizze. Bárki kiszámolhatja: a buckások szavazatai nélkül a Fidesz mindenhol vesztett volna az egyéni körzetekben. Dukán András, a Momentum jelöltje eközben belefáradt a listaharcba , és már nem volt neki fontos az egyéni – és a közös – győzelem. Erdősi Éva pedig hiába harcolt oroszlánként, szétvert hátországgal nem tudta elérni azt, amit jobboldali kerületekben is elért az Összefogás.

Csepelen így maradt a Fidesz kormányon, amely a Suttogót tette meg alpolgármesternek. Így kerek a történet. Illetve még van egy “apróság”. A Munkásotthon. A Csepeli Munkások Otthona. Takács Mónika ugyanis árulása után nem kaphatott támogatást a fővárostól. Nyilvánvaló okok miatt, nyilvánvló , hogy miért: a legközelebbi választásra el kell válnia annak a bizonyosnak a májtól. Így aztán végül megtörtént: csődveszélyre hivatkozva a Munkásotthont is tálcán adta át a Fidesznek.

One thought on “Mi történt valójában a Csepeli Munkásotthonban?

Hozzászólás

Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el